My Happy Days in London (London-béli Víg Napjaim)

06:00: csörög a vekker. Ráérne később is, de életem szerelmetes párja 30, usqe 40 percig ébredezik, mielőtt életjeleket képes adni, bármilyet is. Második generáció még pihengethet 7:15-ig, addig mi (pontosabban: én) előkészítjük a reggelit, csomagolom a tízórait, ebédet stb.
7:00: Benedek órája csörömpöl, gyermek ráveti magát, morog, még alfában, de azért az üzenet lejött: vazze, fel kell kelni.
7:30: zombik átváltoznak, egyenruhában levonulnak (kivéve hármaska, ő ilyenkor még max a bugyinál tart).
7:35: közösen reggelizünk, mind az öten. nem rohanás: melegszendvics, rántotta, forró kakaó stb, normális, kiadós kaja a kölköknek (ebéd mindenkinek szendvics, kivéve Csipet, ő meleg ebédet kap a suliban a dadustól, 2 GBP-ért, svédasztalos megoldással, hallod, H. Róza?)  ezt odahaza talán vasárnaponként tudtuk összehozni, itt minden áldott nap.
7:50: a családanya távozik a munkába, Csipike olvas, haját igazgatja, játszik stb
8:00: a nagyok elindulnak suliba, némi közelharc után: fiam, zuhog, vedd fel a kabátot is, igen apa, sarkon túl úgyis leveszi, ismerem
8:20: hol a pulcsid, hol a lunch box, hol a csizma, hol a hajgumi stb stb, legkisebb gyermekem a meglepetések tárháza, majd' minden nap a késés (és őrület) határa a szüttyögése, imádom
8:30: nagyok bevonulnak Warren School-ba, kezdődik az újabb nap a bányában
8:45: Csipettel a Junior School udvaron sorakozó, sípszó, szeretlek Apa, én is Csipi, délután jövök érted,  kezdődik a napja Miss Tuck-al

What a difference this xxxx makes...

Ebben az országban, ahol most élünk, elég sokat kell fizessen minden házban/lakásban élő a helyi önkormányzatnak Council Tax, azaz Tanácsi Adó, kevésbé komcsin: helyi adó címén. MI egy átlagos házban lakunk, évente 1.500 GBP az adó, forintban brutál, naná. Ez a szemétszállítást, utcák rendben tartását, fásítást, helyi szabadidő központ működtetését stb tartalmazza, ezek a kisebb tételek, helyi apparátus fenntartását, és ami a legnagyobb tétel: az eléggé sokféle helyi kedvezmény, támogatás, visszatérítés és az iskolák költségeit. Ez a sarc országosan egységes, alapterület és érték alapján, azaz nem az éppen regnáló, többé-kevésbé korrupt/pártkatona/görény stb polgármester/képmutató, ja bocsi, képviselő testület (nem kívánt rész törlendő, hehe) határozza meg ennek mértékét (ja, nincs is annyi Csák Máté, mint Pannóniában, lakosság arányában kb a tizede csak, mégis működik, nahát, mik nem vannak, vazze). Mint minden második héten, megjelent a mi kis zsákutcánkban az utcaseprő járgány, és sebészi pontossággal összeszedte a leveleket, hulladékot stb. A heti kukanaphoz a council havonta házhoz küld nagy, narancs színű műanyag zsákokat, hogy az újra felhasználható hulladékot abban tegye ki a polgár. Ezeket szó szerint a küszöbünkre teszi kis sárga autó, menetrend szerint. Tegnap a főúton megjelent egy kisebb teherautó, Tree Services, kb Faszolgálat felirattal, és ültetett öt csemetét a buszmegálló környékén. Tovább is van, mondjam még? ja, ez nem "virágzó kertváros", csak egy prolinegyed...
  
Miért is mondom ezeket el épp most? beszéltem volt szomszédunkkal a napokban, az utcánk Érden eléggé meredek és k.szott sáros volt/van, neki bejelentett, legális, adót fizető autójavító és kereskedő vállalkozása működik itt. Mivel harmadik napja nem tudott felmenni a jeges, sáros utcán, és persze ügyfelei sem," pofátlanul"  felhívta a helyi kiskirály, bocsi, polgármester hivatalát panaszával. A válasz: a polgármester úr (értsd: főispán, Jóisten helytartója, élet és halál ura ) nem engedélyezte a mellékutak síkosságmentesítését, de ha lát egy egy szórókocsit arrafelé, azért próbáljon megegyezni a sofőrrel.
  
No comment

Mother Tongue, avagy Suli, n-szer

  Részletek Csipi napi beszélgetéseiből:

"Apa, holnap is csomagolj cheese string -et lécci, az olyan yummi amikor big time-on eszegetünk' (big time: nagyszünet)
" Dad, Monday-en swimming megyünk"
" Van új teacher a five O-nak" (új tanárnéni az 5 o osztályban)
" Tök jó az új lunch box, thanks!"
" Tomorrow hozni kell a PE kit-et, OK?" (tornacucc)

És így tovább, és így tovább. Kétnyelvűség rulez...