Munkálkodunk, folyt. 3.

ÁLLÁSKERESÉS

A "betelepülésünk" talán legfontosabb része, hiszen valamiből meg kell élni és a számláinkat ki kell fizetni. Ideje állást keresni.

Rengeteg tévhittel és előítélettel találkoztam azóta, hogy eldöntöttük, itt próbálunk szerencsét. Nem tudok minden szektorra érvényes okosságokat leírni, inkább általános dolgokról lesz szó, megfűszerezve a saját tapasztalataimmal.

Korábban már említettem is, hogy angol nyelvtudás nélkül nem lehetetlen, de macerás, és főleg nem kifizetődő dolog állást keresni, már ami az elvárható jövedelmet jelenti. Ráadásul (és erre egy későbbi bejegyzésben fogok majd kitérni) minél alacsonyabb bevétellel számolunk, annál nagyobb tartalékot érdemes kihoznunk, mert a különböző juttatások átfutási ideje 6 hónap!

Vágjunk bele. Még indulás előtt!

1. CV

Angolul, természetesen, és az angol szabványnak megfelelően. TILOS fényképet és személyes adatokat feltüntetni. Ezek ugyanis megkülönböztetésre adhatnak okot, és ha ilyet adunk be, inkább azonnal elutasítják olvasatlanul is. Ami KELL: név, cím, mobil szám és e-mail cím.

Ezen kívül kizárólag a szakmai és tanulmányi adatokra, valamint az elsajátított képességekre kíváncsiak felsorolás szerűen. Max 2 oldal legyen és laza, áttekinthető. Ömlengeni tilos, vázlatpontokat szeretik. Már csak azért is, mert a beküldött papírhegyeket manapság már gépek "nézik át" először, megszűrve az elolvasandó és kezelendő iratmennyiséget Egy-egy pozícióra nem ritka, hogy naponta 4-500 jelentkezés érkezik. Léteznek ingyenes CV-review oldalak, érdemes igénybe venni őket. Egyszer lehet átnézetni az önéletrajzunkat, és az ellenőrök pontokba szedik a hiányosságokat. Javítani csak pénz ellenében hajlandóak, de a feldobott összegzés alapján magunk is át tudjuk írni a pályaművünket.

A Monsteren található egy-két jó minta, ezekből érdemes mazsolázni.Ha jól emlékszem, akkor én a TotalJobs-on kértem reviewt. A neten fellelhető sablonokhoz képest ezen jól látszik, hogy a felsorolásnál nem mondatokat, hanem kulcsszavakat használ. Szellősebb,áttekinthetőbb lesz tőle a CV, hamarabb megtalálják a lényeget benne.

Az önéletrajzunkat el lehet készíteni előre, de legyen már rajta az angol lakcímünk és az angol telefonszámunk is (éljen is a vonal), mert magyar számot max. akkor fognak felhívni az ügynökök, ha négydiplomás agysebészek vagyunk minimum 8 nyelv felsőfokú ismeretével. És még akkor sem biztos.

Érdemes azt is tudni, hogy itt másképp csengenek a telefonok (két csöngés, szünet, két csöngés, szünet...). Nem csak az angol számok, hanem minden mobil. Ha kiviszünk innen egy angol számot, az Magyarországon ugyanúgy fog csörögni, mint egy átlagos magyar mobil. Ergo aki hív minket, azonnal tudni fogja, hogy nem a szigeten tartózkodunk. Fedőszövegről és megfelelő feltöltött egyenlegről az esetleges roaming miatt előre kell gondoskodni! Még véletlenül se azzal kezdjük, hogy hát mi még nem is költöztünk, majd csak fogunk, mert azonnal elköszönnek és kiírnak az adatbázisból. Hazamentünk látogatni, ügyet intézni stb. és már 2-3-x nap múlva újra UK-ban vagyunk és állunk az interjú elébe.

Annyi CV-t kell készíteni, ahány tipusú munkára szeretnénk jelentkezni. Ez azért fontos, mert más-más területre más előnyöket és tapasztalatokat kell kihangsúlyozni. Átlagos CV pont semmire sem jó. Nézzünk ki pár tetszetős állásajánlatot, és szépen írjuk bele az ott feltüntetett kívánalmakat, mint előzményt és tudást. 5-6 részletes munkaköri leírás alapján nagyon jól használható önéletrajzot lehet rittyenteni.

Azt gondolom nem kell mondani, hogy hazudni nem érdemes. Egyrészt aláíratnak előbb-utóbb egy nyilatkozatot, hogy a CV-ben szereplő minden adatunk, végzettségünk és képességünk megfelel a valóságnak (került ilyen miatt már itt börtönbe nem egy ember), másrészt a skills részben szereplőeket keményen tesztelni is fogják alkalomadtán, még mielőtt jövendőbeli munkaadónk elé kerülnének adataink.

Milyen területre menjünk? Ősi törvény szerint itt többre értékelik a tapasztalatot, mint a papírokat, ráadásul itt kb. ugyanannyit kell fizetni egy kezdőnek, mint egy 35 éve a szakmában lévőnek, és a szabadságok sem nőnek az életkorral. Ennek vannak előnyei és hátrányai is. 45 évesen nem tudunk elmenni 3 hónap fizetett szabadságra, viszont nem is fognak emiatt diszkriminálni minket, hiszen gondoljunk csak bele, ezt a munkaadónak fizetnie kell, és még helyettesítésről is gondoskodhat. Itt 28 nap az átlagos éves szabadság, kiemelt vezetők kaphatnak szerződésükben előre meghatározva +10 napot. Így ha ugyanarra az állásra jelentkezik egy kezdő és egy "vén róka", tuti, hogy utóbbi nyer, mert rengeteg tapasztalata van, és nem is kerül sokkal többe, ellentétben a magyar példákkal.

Kezdőként persze ez gáz, de erre találták fel a diákmunkát és a charity shopokat, ahol ingyenesen lehet munkatapasztalatot szerezni. Enélkül már szinte lehetetlen fizetős álláshoz jutni, még diplomával is. Egyszerűen jövendő munkáltatónk szeretne biztosra menni, hogy nem kell 3 hét múlva újra kezdenie a kiválasztási folyamatot, és nem kell minden egyes munkafázisnál fogni valakinek az új ember kezét.

A fentiek miatt is hiába van számítástechnikai diplománk, ha eddig csak kocsit szereltünk, akkor előbb fogunk egy műhelyben állást kapni, mint egy jól menő irodában egy asztalt. Ergo fához a vaskarikát. Nézzük végig eddigi munkatapasztalatainkat, és ez alapján soroljuk be magunkat valamilyen területre, aminek megfelelő CV(ke)-t gyártunk.

2. Jobsearch

Ha készen van az önéletrajzunk, akkor irány a net. Leszámítva a raktári/mosogatói/takarító állásokat, ma már nincs lehetőség kinyomtatott CV-vel házalni. Rengeteg álláskereső portál létezik, vannak külön városokra és szakmákra szakosodottak, és vannak általánosak. Tapasztalatom szerint elég kettőre jelentkezni: Reed és a Jobsearch. Így is fogunk dupla ajánlatokkal találkozni (mindkét oldalon hirdet ugyanaz a cég), de jóval kevesebb átfedés van, mint ha még 4-5 oldalt pluszban nézegetünk.

 

Az elkészült CV-nk alapján regisztráljunk be ezekre az oldalakra, és készítsük el a profilunkat. Ez azért jó, mert

1. nem kell minden egyes alkalommal csatolni a CV-t, ha kinézünk egy állást, vagy külön írogatni (ha egyáltalán van erre lehetőség) az ügynöknek, csak "Apply" gomb és kész;

2. lehetőség van nyíltan állást keresni, így ellenkező irányból is működhet a pályáztatás (head-hunting)

3. ajánlatokkal bombáz az oldal a profilunknak megfelelően.

Minden esetben kérjünk e-mail listát a postafiókunkba, ami ugye nem a cuncimokus@freemail.hu vagy hasonló beszédesen rossz cím, hanem egy független, erre a célra létrehozott nemzetközi (gmail, hotmail) fiók a polgári nevünkkel. Az általunk megadott kritériumok szerint naponta 1-2 alkalommal a legújabb lehetőségeket fogjuk így megkapni, még keresgélnünk sem igazán kell. A kritériumok (zárójelben azok, amik nálam szerepelnek):

- specialism: legfontosabb, ez a keresés alapja (Admin, secretarial PA)

- Roles: max. 5 kategóriát adhatunk meg (bilingual/multilingual; executive assistant, executive PA, office manager; PA)

- preferred work location (London)

- job type (permanent, temporary)

- hours (full time)

- minimum salary (30,000 / year, 15 / hour)

Csak olyan hirdetéseket fogunk megkapni, ami mindezekre érvényes.

Menjünk át ezen részletesen, hogy mi mit jelent és miért érdemes korlátozni a keresést!

Jelenleg csak a reed adatbázisában, csak Londonban több, mint 20.000 hirdetés található. Azonnal látható, hogy nem lesz energiánk egyesével végignézni. A CV részben leírtak szerint válasszunk kategóriát a 42 felkínált lehetőségből. Most a lekeresettebbek a salesesek, IT people és a könyvelők.

Tovább szűkíthetjük a találatokat a konkrét állás megnevezésével, ezt azért jó használni, mert mondjuk nem mindegy, hogy milyen területre szeretnénk (tudunk) elhelyezkedni. Az érdektelen hirdetések tömegét itt kell megszűrni második lépésben - ha a kezdeti lelkesedéskor ezt nem akarjuk megtenni, akkor kb. a harmadik napon sikítva térünk vissza erre az opcióra.

Munkahely: stílusosan a várható lakterünkhöz közel, vagy ha nem vagyunk ennyire röghöz kötöttek, akkor kihagyhatjuk. Londonban több állásajánlat van átlagosan, és picit magasabbak a bérek, a közlekedési áraknak és az ingatlanáraknak megfelelően. Bizonyos típusú állások bizonyos területekre / városokra korlátozódnak, ezért bár szép hely Brighton, nem feltétlenül jó döntés ott lakni és mondjuk az EasyJetnél (Luton/Gatwick) a reptéren állást keresni. Több választós opció: megjelölhetjük Londont és Edinburgh-t is.

Job type: Amik közül választani lehet: permanent = állandó, temporary = ideiglenes, contracted = szerződéses. Kezdetnek jelöljük be mindet. Itt nem diszkrimináció a temp állás, sőt a legtöbb ilyen, mert a próbaidőt is így fedezik (temp to perm) és a szülésin lévő kismamákat is így helyettesítik (maternity cover).

Hours: part time = részmunkaidő, full time = teljes munkaidős állás. Mindenki maga dönti el, előbbi általában vagy 4-6 órás, vagy bizonyos napokra, napszakokra vonatkozó ajánlatokat tartalmazza. A full time job itt heti 35-37 órát jelent.

Salary: évi bruttó bér - állandó munkakörben jelölik meg, óránkénti díjért a temp-ek és a szerződésesek dolgoznak. Ha valamelyik opciót a típusnál nem jelöltük meg, akkor értelemszerűen nem kell a megfelelő bérigényt kitölteni. Mielőtt bármit beírnánk, ne írjunk be semmit. Aztán a hirdetéseknek megfelelően kialakulhat egy elképzelésünk a munkakörben szokásos bérekről, illetve az általunk preferált fizetésről. Ha a kettő nagyon távol áll egymástól, akkor keressünk egy másik szektort. Anno én benéztem a könyvesbolti eladói (vezetői) állásokat, és megállapítottam, hogy inkább titkárnőnek megyek egy bankba. Durván kétszeres szorzóval.

3. Jelentkezés

A beáramló e-mailtömegekkel általában reggel 6-7 óra között találkozhatunk, és ekkor ugorjunk is neki, hogy a mi application-ünk legyen legelöl. Nem mintha ez számítana, de hátha... Esetleg egy újabb adaggal is meglephetnek minket kora délután is, ekkor kezdhetjük az egészet előröl. A munkakeresés felér egy fél állással még akkor is, hanem járunk interjúkra, azzal együtt pedig elviszi az egész napunkat. Ezt csak azért érdemes tisztázni, mert lehet mellette krumplit sütögetni a Mekiben, csak nem biztos, hogy megéri.

Olvassuk el figyelmesen a megadott feltételeket és az ajánlatokat, és döntsük el, hogy szeretnénk-e azon a helyen dolgozni. Ha igen, akkor nyomjuk meg az "apply" gombot, amire a beépített önéletrajzunk azonnal az ügynökségnél landol. Minél több helyre jelentkezünk, annál előbb kapunk munkát. Nem kell szerénykedni és táblázatot vezetni, inkább mint süket a csengőt, nyomni a gombot.

A legtöbb helyről egy automata visszajelzést küld, hogy beérkezett a jelentkezésünk, de sorry, csak azokkal veszik fel a kapcsolatot, akik szerintük megfelelnek a követelményeknek. És ezt halál komolyan is kell venni. Ha nincs meg az 5 éves gyakorlatunk, de ez kiemelten feltétele a munkavállalásnak, akkor ne is koptassuk a billentyűzetet. A már említett gépi feldolgozásban már ki is estünk az első szűrőn. Ugyanez igaz a nyelvismeretre és az összes "skills"-re és elvárt végzettségre.

Speciális területekre kevesebben jelentkeznek, tucatállásokra akár több százan is. A reed ilyen szempontból is jó hely, hogy azonnal látni hányan ugrottak a hirdetésre, illetve lehet úgy is szűkíteni, hogy csak azokat listázza, amire nagyon kevés jelentkezés érkezett.

4. Time is money

Nagyon leszűkített keresésnél és magasra tett (kereseti) lécnél előfordulhat (tuti), hogy tovább tart átesni a gépi szűrőn és egy emberi hanggal találkozni. Első UK állásnál érdemes picit alacsonyabbra helyezni az igényeket, ugyanis az igazi szaftos angol referencia megfizethetetlen és nagyban befolyásolja további munkáinkat és lehetőségeinket.

Ez egy jó nagy buktató is egyben. Ha túl alacsony a kerítés, akkor nagyon gyorsan kapunk állást, viszont nehéz lesz eljutni a kívánt álompozícióba. Ha túl magas a léc, akkor meg hetekig várhatjuk a telefonhívást. Saját példa: míg általánosságban keresgéltem, rájöttem, hogy mivel még otthon PA-ként dolgoztam egy angol cégnek angol főnökkel, a leggyorsabban akkor fogok elhelyezkedni, ha ugyanezt csinálom itt is (ráadásul a főnököm visszaköltözött ide és a Specsavers-nél van vezető beosztásban, és vállalta, hogy referenciát ad). További lapozgatások közben kitapogattam, hogy évi 14.000 - 65.000 között van egy titkárnői fizetés, tapasztalat és szektorfüggően. Előbbi egy kisebb cég klasszikus kávéfőző Gizike-szerű állása, utóbbi egy nagyvállalat vagy bank tapasztalt EA (executive assistant) bére.

Ergo, ha az utóbbi a cél, akkor az előbbiből nehéz odavakarózni. Ritkán lehet kétszeres bérugrást csinálni egyik helyről a másikra. 10-30% között lehet előrelépni, de annak is "oka" kell, hogy legyen. Itt nincs akkor infláció, hogy azért keressünk jóval többet, mert ugrott a dátumszámláló. Mivel az átlagos PA bér 30-35 ezer körül van, én belőttem a 20.000-es minimumot. Már csak azért is, mert ugye multilingual, és azt díjazni szokták (bilingual = angol+magyar, multilingual = angol+magyar+még egy nyelv). Két hét alatt elhelyezkedtem, ami majdnem rekord :) 13 font / óra lett a kezdő fizetésem, de ráadásul bankban sikerült elhelyezkedni.

5. Az első emberi hang

Jelentkeztünk az állásra, a gép kidobott minket (is) és az HR-os fejvesztve telefonál, hogy tényleg érdekel-e minket az állás. Ha nagyon passzolunk a leírásba, akkor a kettő között kb. 10 perc telik el. Mivel már rutinosan több száz jelentkezést nyomtunk le addigra, fogalmunk sem lesz, hogy ki és miért keres minket (én pl. rendszeresen így jártam, első állásomnál még az sem rémlett, hogy egyáltalán én ilyenre jelentkeztem, de kedvesen bólogattam). Itt jön a következő buktató: tudni kell annyira angolul (és esetleg a sokadik nyelvünkön), hogy telefonban le tudjunk bonyolítani egy mini-interjút. Pár dologra rá fognak ugyanis kérdezni, van aki képes és felsoroltatja a CV állomásait, de általában csak egy időpont egyeztetés végett jelentkeznek, hogy az ember bemenjen és bekerüljön az adatbázisba.

Itt jön a "legyünk már kint a helyszínen" tanács, mert az interjút 1-2 napon belül le szeretik zavarni. Első állásomnál ez aznap délutánra esett. Csütörtök reggel 9-kor jelentkeztem, 9:10-kor csörgött a telefon és délután 4-kor ott mosolyogtam az irodában Gemmánál. Fontos: akkor is érdemes elmenni, ha nem pont az álom-munka az amire jelentkeztünk, mert egy ilyen ügynökség sok olyan ajánlattal is találkozik, amit be sem listáznak az álláskereső oldalakra, hanem saját adatbázisukban találnak 5-10 jelöltet és azzal kezdik el a válogatást.

6. Az interjú

Öltöny-kiskosztüm variációban, frissen és vidáman megjelenünk 15 perccel KORÁBBAN a megbeszélt helyen és türelmesen várakozunk. Közben lefényképeznek és kapunk egy adatlapot, egy szerződést és egy banki nyomtatványt, amit kitöltögethetünk. Az elsőn azok az alapvető személyes adatok szerepelnek, amiket a CV-be tilos betenni, plusz olyan viccesek is, mint nemi hovatartozás (ffi, nő, transgen, egyéb), vallás, bőrszín, szexuális orientáció stb. Ezekre nem kötelező persze válaszolni, de erősen ajánlott. Itt kell nyilatkozni a referenciáinkról is. Visszamenőleg 2-5 évre minden munkáltatót meg kell nevezni, akinél le is fogják ellenőrizni, hogy valóban ott dolgoztunk-e és tényleg megfelelő munkaerőnek bizonyultunk-e, távozásunk körülményei pedig nem hagytak maradandó negatív nyomot a cég életében.

A második egy szerződés, amit azért kell kitölteni, hogy ha hirtelen találnak állást nekünk, akkor már ne kelljen ezért bevánszorogni, viszont mehetünk azonnal dolgozni. Utóbbi pedig az NI számunkat (társadalombiztosítási szám) és a bankszámlaszámunkra vonatkozó kérdéseke tartalmazza, a bérszámfejtés miatt és hogy hova utalják a jól megérdemelt munkabérünket.

Nekem az első állásnál egyik sem volt. NI-ról később bővebben, de nem feltétele az alkalmazotti munkavállalásnak. Ilyenkor képeznek egy ideiglenes NI számot, ami így néz ki: TN nnhhéé, vagyis TN = temporary number, és utána libasorban a születési időnk visszafelé. Ezt minden munkáltató tudja, nekünk nem is kell ezzel foglalkozni. Bankszámlát is csak jóval később nyitottam, pusztán lustaságból, a lakhelyemhez képest elég messze volt a Barclays, a munkahelyemmel viszont pont szemben. Az időt pedig sajnáltam az ügyintézésre, előbb állást akartam szerezni.

A konkrét interjún a CV-nket kell elmesélni feltuningolva. Ez alatt a kb. 30 perc alatt normálisan és nyugodtan kell viselkedni és maximálisan önmagunkat adni. Külön könyvet lehetne írni arról, hogyan és mit mondjuk és mikor. Utána lehet nézni neten, könyvesboltokban, itt most nem szeretnék erre kitérni.

Ha a megbeszélés után a konzulensünk még mindig megfelelőnek tart az állásra, akkor következik a konkrét pozíció kibelezése. Ilyenkor sokkal több információt kapunk, mint a netes keresgélés közben, ugyanis olyan dolgok is elhangzanak, amiket nem feltétlenül kell/akarnak közölni amikor meghirdetik az állást. Ez először is maga a cég neve és a konkrét cím. Ritkán lehet az ajánlatból kitalálni, hogy kinél kell dolgozni. Előkerül a részletes munkaköri leírás az elvárt munkaórákkal, esetleges extrákkal, fizetéssel együtt. Ha mindezek után is rábólintunk, akkor az ügynök továbbítja az adatainkat a megbízójának. Sikerdíjasok, tehát az az érdekük, hogy a legjobb munkaerőt tolják be a lehető legmagasabb bérrel.

Bizonyos munkakörök betöltéséhez teszteket is kell végeznünk. Nekem fordítani kellett, és egy fura program segítségével mérték az Office készségeket, azaz tesztelték az Outlook, Word, Excel tudásomat valamint a gépelési sebességemet. Előbbieket szerencsére mindig advanced kategóriára löktem, utóbbit pedig 74 wpm-re (szó/perc). Ezeket online is lehet gyakorolni. Multilingual jelentkezéseknél mindig előkerül egy olyan HR-os, aki végigmegy az alap interjún a megjelölt nyelven is. Brahiból ne jelöljük meg pl. az oroszt, ha nem tudunk társalgási szinten ÉS szakmain is elkarattyolni, mert örökre elvágjuk magunkat annál az ügynökségnél.

7. Második forduló

A második fordulót a cég HR-osa végzi és szinte megfelel az ügynökségi interjúnak azzal a kivétellel, hogy itt tilos bérről beszélni. Az a konzulens feladata.

Utána kell nézni a neten a cégnek, mert elvárják, hogy felkészülten kerüljön oda az ember, és össze kell írni egy pár kérdést, amivel az érdeklődésünket mutathatjuk a pozíció/cég iránt. A jó ügynökség erre egyébként felkészíti a delikvenst, és vastag dokumentációval küldi útnak, ami pontos leírást tartalmaz arról, hogy mit várnak el tőlünk, mit kell és mit tilos az interjú alatt mondani. Ezek megint olyan dolgok, amik a neten is fent vannak.

8. Harmadik/negyedik/ötödik forduló

Amennyiben a cég személyzetise is úgy gondolja, hogy megfelelhetek az állásra és átmentem a corporate vágódeszkán, akkor jön maga a reménybeli főnök és/vagy a team akiknek dolgozni fogunk. Ez egy sok körös buli lehet, attól függően, hogy milyen előírások/elvárások vannak az új alkalmazottakkal szemben. Általában elmondható, hogy a HR-es azt figyeli, hogy vonalasan megfelelek-e az állásra és a céget általánosságban tudnám-e képviselni (corporate identity).

A sokadik fordulóban azokkal találkozunk, akikkel napi közvetlen munkakapcsolatban kell lennünk. Közöttük lesz olyan, aki eldönti, mennyire vagyunk jópofák/vaskalaposak/merevek, és szeretnék-e velünk leélni ébren töltött napjaik 75%-át. Persze szakmai szempontok is számítanak, de itt már nem azon van a hangsúly, hogy be tudjuk-e kapcsolni a számítógépet, vagy láttunk-e már repülőjegyet.

9. Kezdjünk dolgozni már végre

Pár nap és pár hét is eltelhet a jelentkezés és a munkába állás között. Ha mi vagyunk a kiválasztottak, akkor az ügynök igen boldogan jelentkezik és elküldi még egyszer a konkrét adatokat a pozícióval kapcsolatban. Kapunk egy időpontot és egy nevet, akinél és amikor jelenésünk van az első napunkon. Ezután fájdalmas órák / napok jöhetnek, amíg elkészül a belépőkártyánk, élesítik a login-unkat és megtaláljuk a büfét.

PS.

Az első állásomnál kizárólag az ügynökkel találkoztam (említettem, csütörtök), és miután péntek és hétfő munkaszüneti nap volt, ezért kedden igazolták vissza, hogy szerdán már kezdhetek is. 9 hónapot húztam le, elődöm szülési szabadságon volt. Mostani állásomnál viszont: nem én jelentkeztem az állásra, hanem a bankból kerestek meg - látták a CV-met a reed-en, hogy munkát keresek, ők meg engem. Egyből a főnököm interjúztatott, HR-est azóta sem láttam, csak telefonon tárgyaltam velük. Most is ideiglenes szerződésem van, amit utólag akkor írattak alá, amikor már le volt beszélve minden konkrétum. Így is négy nappal később kezdhettem, mert itt végigcsináltak egy biztonsági ellenőrzést is (erkölcsi bizonyítványt kértek le, pénzügyi adatokat ellenőriztek - nem csináltam-e magáncsődöt).

Tehát vannak leírt szabályok és ügymenetek, de ettől el lehet térni. Más területen valószínűleg más sajátosságok vannak, de vázlatszerűen ki lehet ebből is indulni. Tanári pályánál pl. érdemes utánanézni, hogy milyen képesítést fogadnak itt el, illetve milyen kiegészítő lépcsőkön kell átmennünk ahhoz, hogy itt is taníthassunk.

A helyi munkaközvetítő irodát (JobCenter) nem ajánlom. Alkalmi munkákra és inkább szakképesítéssel rendelkezőkre álltak be, irodai munkából is olyanok futnak oda be, amikre vagy a neten lehet csak / is jelentkezni, vagy olyan alacsony bért tudnak felajánlani, hogy nem nagyon kapnak megfelelő jelölten a megszokott útvonalon.

Ha valaki beszéli a nyelvet és magasabb végzettsége van, tapasztalatokkal is rendelkezik, akkor egyébként is vállukat vonogatva mosolyognak, hogy ők itt nem igazán tudnak segíteni. Nyomtasd ki a tetsző állásokat, menj haza és írjad meg a CV-det, és jelentkezzél.


Folytatás következik: vállalkozás (self-employment) by M