Pár napja kaptunk egy meghívót a suliból, amelyben tájékoztatnak,
hogy Nyúl nevű gyermekünk korához képest el van maradva a literacy
skills fejlődésben, azaz angolul írni-olvasni nem a 11 évesektől elvárt
szinten tud.
Hát, nem voltunk rettentően meglepődve, és természetesen
mindketten elmentünk a 17:30-ra meghirdetett általános tájékoztatóra ma.
Az iskola színház épületének egyik kamaratermében volt a rendezvény
(csak emlékeztetőül, ez egy külvárosi, nem túl jónevű/jóhírű iskola, nem
egy elit magánsuli, de azért külön Drama épület van, mi lehet vajon egy
drága privát intézményben?), a megnyitó pár mondatot a Headteacher,
azaz igazgató, Mr Frederick van Rensburg mondta el.
A lényege röviden, a
7. évfolyamot, azaz elsős secondary school diákokat az első hat hétben
felmérték mindenféle szempontból, ki hová sorolható jelenlegi
képességei, érdeklődése alapján, és különösen nagy hangsúlyt fektettek
az írás-olvasás-szövegértés részre, hiszen enélkül semmit nem fog tudni a
gyerek elsajátítani, legyen bármilyen okos amúgy, és ez igaz az angol
anyanyelvűekre is. 58 diák maradt fenn a rostán, hozzájuk felvettek a
hagyományos tantestület MELLÉ három főállású tutor-t, kb korrepetítor
magyarul, akik semmi mást nem csinálnak, mint ezeket a srácokat segítik,
az órarendet úgy igazítva, hogy heti 2x30 percet foglalkoznak egyénileg
mindegyikkel: nem nagycsoport, nem kiscsoport, nem "anyuka baj van a
gyerekkel, tessék tanárt fogadni mellé, vagy mehet a kisegítőbe".
Hathetes ciklusokat állítottak fel, hogy a diák semmiből ne mulasszon
túl sokat, tehát nem törölték mondjuk egy tantárgyát, mint Csipinek az
angolt (NEM szemrehányás Kati néni/Béla bácsi!!!), hanem nem kis
szervezéssel tovább igazították az egyéni órarendeket. Emellett vett a
suli egy Lexia nevű oktató, oktatást segítő szoftvert, ami minden egyes
tanulót egyénileg értékel, javaslatot tesz, mely területekre kell
koncentrálni. Nyilván nem tévedhetetlen, de mivel az ilyen tanulókról
állandó konzultációt tartanak az angoltanárai, szaktanárai, Lucának a
SEN tanárai, és most már a tutor, meg hozzácsapják a gépi intelligenciát
is ebből már lehet szakmai véleményt alkotni. Valamint a szülők kapnak
hozzáférést a gyerek személyre szabott Lexia feladatsorához (ja, ezt sem
kellett megvenni, megbeszélni okosba', megvesztegetni valakit, hazudni
vagy ilyesmi, ez az alapoktatással JÁR a 3,5 hónapja ideköltözött,
nyomorult kelet-európainak is, és nem éreztetik vele, hogy olyanokban
részesül, amit odahaza vagy nagyon sok pénzért, vagy leginkább sehogyan
sem kaphatna meg).
Az igazgató itt elmondta, hogy az
előző években ezt a figyelmet később kapták meg a gyerekek, ő két éve
igazgató itt, előtte helyettes volt, 8-9-10 évfolyamban, mondván, jaj,
mindjárt GCSE, (ez kb érettségi, 16 évesen, a 11. évfolyam végén, ennek
eredménye döntően befolyásolja, ki tud továbbtanulni az ún. 6th
form-ban, ez kétéves előkészítő a főiskolára/egyetemre) , nem jók az
eredmények, csináljunk valamit. Ezt most a vezetés megváltoztatta, és a
kezdet kezdetén próbálja megfogni a problémás eseteket. Nos, a korábbi
gyakorlat heti 3x10 perc volt, később elkezdve, azzal egy tanév alatt
átlagosan 1,5 évet javítottak a literacy age-en, azaz a valós
írás/olvasás tudáson. Most az erre szánt idő duplázódik, kibővül egyéni
oktatással, plusz otthoni hozzáféréssel, szóval ennél is jobb
eredményeket várnak ettől a rendszertől, úgy gondolom, teljesen
reálisan.
Jelen volt a három tutor is, lehetett velük
is beszélgetni, kiderült, hogy Luca a kevesebb, mint hat éves szintet
hozza, ami nem csoda, elég sokan vannak így, friss bevándorló mind.
Ezért ő átkerült máris egy emelt szintű ESL (English as Second Language)
tanárhoz, aki húsz éve foglalkozik ilyen esetekkel, de a programban
persze ugyanúgy benne marad.
Eközben az igazgató úr
(kb velem egyidős lehet, azaz fiatal , hehe), körülsétált, van-e kérdés,
mondtuk kinek a szülei vagyunk "oh yes, Luca, the Hungarian girl, and
her brother!". 1.200 gyerek jár a suliba, de Nyusszancsot már a diri is
jól ismeri...Megnyugtattak, a non-English anyanyelvűek rendszeresen
lekörözik a bennszülötteket, igen rövid idő alatt. Hiszek neki, ő
Dél-Afrikából jött hat éve, az ötéves fia most tanulja az angolt, otthon
afrikaans nyelven beszélnek, a nagyobbik fia meg évfolyamelső, itt
tanult meg angolul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése